Hogyan v�lasszunk ker�kp�rt?

Ha elolvasta az el�z� fejezeteket, akkor �n m�r tudja, hogy ker�kp�r �s ker�kp�r k�z�tt �ri�si k�l�nbs�gek lehetnek. Most n�zz�k, a sok-sok t�pus k�z�l hogyan v�lasszuk ki a legmegfelel�bbet? Els� l�p�sk�nt n�zz�k meg, milyen t�pus� ker�kp�rok l�teznek manaps�g. Felhaszn�l�si ter�let szerint a ker�kp�rok a k�vetkezo csoportokba sorolhat�k:

Mountain Bike (MTB), magyarul hegyiker�kp�r. Ezt a t�pust kifejezetten neh�z terepviszonyokra fejlesztett�k ki. Ilyen ker�kp�rt v�laszt az, aki szinte kiz�r�lag f�ldes, erdei, hegyi utakon szeret sz�guldozni, �s ker�kp�rj�t nem csak k�zleked�sre, t�r�z�sra, hanem mint sport eszk�zt haszn�lja. Sajnos nagyon sokan ilyen ker�kp�rt v�lasztanak akkor is, ha csak v�rosuk utc�j�n haszn�lj�k, �s sokkal ink�bb k�zlekedni akarnak, mintsem sportolni. Ez egy nagyon helytelen szeml�let! MTB-t v�lasszanak sportemberek vagy versenyz�k, a t�bbiek sokkal alkalmasabb ker�kp�rt tal�lnak a Cross vagy Trekking kateg�ri�ban.

Cross. Ezeket a ker�kp�rokat pontosan azoknak fejlesztett�k ki, akik a ker�kp�rjukat k�zleked�sre �s t�r�z�sra is haszn�lni szeretn�k, teh�t a norm�l h�tk�znapi bring�soknak. Ezekkel nem lehet ugyan versenyen indulni, de ha egy t�r�n le kell t�rni az aszfaltr�l, �s erdei utakon kell tov�bb haladni, nem hagynak cserben. Ezek a ker�kp�rok nagyon j�l alkalmazhat�k beton �ton, mert keskenyebb a gumijuk, mint a MTB-k eset�ben, tov�bb� a ker�km�ret�k is nagyobb azokn�l, ami a lend�letesebb, gyorsabb halad�st teszi lehetov� szil�rd burkolaton. Az �tt�telez�s�k is egyfajta kompromisszum az orsz�g�ti �s MTB k�zt. Ugyanakkor eg�sz fel�p�t�s�k r�v�n j�l t�rik a k�nnyebb terepez�st, csak a kifejezetten durva b�n�sm�dot nem szeretik, de nem is erre val�k. Mivel Magyarorsz�g 90%-a s�k terep, pontosan ezek a ker�kp�rok a legalkalmasabbak az itteni felhaszn�l�sra! A kilencvenes �vek v�g�t�l a modern, nyugati orsz�gokban ezek a t�pusok terjednek a leggyorsabban, �s a vil�gon manaps�g elad�sra ker�l� ker�kp�rok 70%-a ebb�l a kateg�ri�b�l ker�l ki!

Trekking, city. Szil�rd burkolatra, h�tk�znapi k�zleked�sre tervezett ker�kp�rokr�l van sz�, melyek k�l�nb�zo kieg�sz�tokkel felszerelve szolg�lj�k elsosorban a k�nyelmes kerekez�st. Ide tartoznak a bev�s�rl� kosarakkal felszerelt v�rosi bring�k, az �n. city bikeok is. F�leg a k�z�p-, �s id�sebb koroszt�ly sz�m�ra tervezett modellek, melyekn�l az abszol�t komfort el�r�se a c�l.

Orsz�g�ti (Road) ker�kp�rok. Kifejezetten sportol�sra, versenyz�sre sz�nt ker�kp�rok, melyek kiz�r�lag szil�rd burkolat� utakon haszn�lhat�k. Ezeket nem igaz�n h�tk�znapi k�zleked�sre aj�nljuk.

Fitness ker�kp�rok. A leg�jabb, egy-k�t �ve elkezdod�tt tendencia a fitness ker�kp�rok terjed�s�t mutatja. Ezekbol m�g el�g sz�k�s a k�n�lat, �s Magyarorsz�gon m�g nem nagyon ismerik. A fitness ker�kp�r l�nyege, hogy a hagyom�nyos orsz�g�ti ker�kp�rokb�l indul ki, de m�s korm�nyt �s egy�b alkatr�szt alkalmazva a Cross ker�kp�rok k�nyelm�t id�zik el�. Ezek gyakorlatilag csak szil�rd burkolaton haszn�lhat�k, �s k�nnyebbek mint a Cross ker�kp�r. Keskeny gumival k�sz�lnek, ebben az orsz�g�ti ker�kp�rokra hasonl�tanak. Ennek az ir�nyzatnak a tov�bbi l�tjogosults�g�t ma m�g neh�z megj�solni. Legink�bb az id�sebb, �tven feletti, de m�g akt�v, sportolgat� gener�ci�nak k�sz�lnek, mivel ok m�r nem sz�vesen g�rnyednek egy hagyom�nyos orsz�g�ti ker�kp�r korm�nya felett.

Dirt street. A MTB ker�kp�rokb�l alakultak ki, �s fejl�dtek �n�ll� kateg�ri�v�. Olyan speci�lis v�zzal k�sz�l� MTB ker�kp�rokr�l van sz�, melyeket fiatalok haszn�lnak tr�kk�kre, ugr�sokra, �r�mk�d�sre. Sokszor norm�lis k�zleked�sre nehezen haszn�lhat�k, mert annyira specifikus m�ret� v�zzal k�sz�lnek, hogy szinte csak �llva lehet rajtuk elf�rni. T�nyleg csak a tizen-huszon �veseknek aj�nljuk.

BMX. Ezek nagyon speci�lis ker�kp�rok, melyek egy�ltal�n nem alkalmasak t�r�z�sra, vagy forgalomban val� k�zleked�sre. Sokkal ink�bb a szabadido vid�m elt�lt�s�re z�rt ter�leten, speci�lisan kialak�tott akad�lyok k�zt, tr�kk�k, ugr�sok bemutat�s�ra. Foleg a tizen�vesek kedvenc kikapcsol�d�sa az eg�sz vil�gon, ill. profi versenyzok p�nzkereseti eszk�ze.

Term�szetesen tov�bbi csoportos�t�sra, kategoriz�l�sra is van lehet�s�g, sz�mos egy�b szempont alapj�n, de els� k�zel�t�sben ez elegend�.

Ahogy a ker�kp�rok, �gy az emberek is bizonyos kateg�ri�kba sorolhat�k ker�kp�roz�si szok�saik alapj�n.

Vannak, akik ker�kp�rjukat csak mint k�zleked�si eszk�zt haszn�lj�k, legink�bb munk�ba j�r�shoz. Magyarorsz�gon bel�l�k van a legt�bb. Nevezz�k �ket "k�zleked� bring�soknak". Egyre t�bben vannak, akik a ker�kp�rt eg�szs�g�k meg�v�s�ra, mozg�sig�ny�k kiel�g�t�s�re haszn�lj�k. Akik nem kocogni j�rnak, hanem bring�znak, ak�r naponta is. Nevezz�k �ket "fitness bring�soknak". Vannak, akik ker�kp�rjukat ritk�bban, ink�bb h�tv�g�n, �s csak a ny�ri h�napokban veszik el�, �s els�sorban kir�ndul�si c�lb�l. �k nem edz�s c�lj�b�l �lnek ker�kp�rra, hanem csak �gy, a term�szet sz�ps�geiben gy�ny�rk�dve kir�ndulnak. Nevezz�k �ket "t�r�z� bring�soknak". Vannak azt�n a versenyz�k, akik rendszeresen, m�dszeresen edzenek, �s versenyeken indulnak. Ide nem csak a profi versenyz�ket soroljuk, hanem azokat is, akik az egyre n�pszer�bb t�megrendezv�nyeken, a ker�kp�ros maratonokon indulnak hobbi kateg�ri�ban. Nevezz�k �ket "versenyz�knek". Teljesen k�l�n kateg�ria, de egyre nagyobb sz�m� a "freestylerek, freeriderek" kateg�ri�ja. Els�sorban tizen-huszon �ves sr�cokr�l van sz�, akik fantasztikus �gyess�ggel a leglehetetlenebb helyeken is tudnak ker�kp�rral k�zlekedni mindenf�le m�- �s term�szetes akad�lyokon. �s vannak sajnos a "divatbring�sok", akik a l�tv�ny �s kivagyis�g miatt vesznek, lehet�leg j� dr�ga ker�kp�rt, hogy azt�n szinte sosem haszn�lva azt, csak k�rkedjenek vele.

Ahhoz, hogy valaki megfelel� ker�kp�rt v�lasszon mag�nak, els�sorban saj�t mag�t kell valamelyik kateg�ri�ba besorolnia. �szint�n fel kell m�rnie sz�ks�gleteit, �s k�pess�geit. V�gig kell gondolnia, milyen terepen, milyen gyakran, �s milyen m�don akarja a ker�kp�rt haszn�lni. A ker�kp�r kiv�laszt�sa mindig a v�rhat� felhaszn�l�si hely �s m�d szerint kell t�rt�njen.

Ugyanis a komolyabb gy�rt�k egy adott felhaszn�l�si ter�letre (pl. kir�ndul�sra) t�bb modellt is gy�rtanak, k�l�nb�z� �rkateg�ri�ban. Az egyes modellek felszerelts�g�k, t�meg�k, megb�zhat�s�guk alapj�n nagyon elt�rnek �rban. Komolyabb, strapab�r�bb, k�nnyebben kezelhet� ker�kp�rok sokkal dr�g�bbak, mint a neh�z, egyszer� alapmodellek. �ppen ez�rt nagyon fontos tudni, ki milyen gyakran �s mire akarja majd �ket haszn�lni, hogy a haszn�lat k�zben maxim�lisan meg legyen el�gedve, �s hogy a ker�kp�roz�s ne a bossz�s�gr�l �s szenved�sr�l sz�ljon, hanem csak �r�met okozzon. Rendk�v�l bosszant� tud lenni, ha nem az adott felhaszn�l�si ter�letnek megfelel� ker�kp�rral rendelkez�nk. Ugyanakkor nagyon sok p�nzt sp�rolhatunk meg, ha "t�r�z�" vagy "k�zleked�" ker�kp�rosk�nt nem r�gt�n a legdr�g�bb modellt vessz�k meg, amely m�r ink�bb versenyz�knek, vagy "fitness" bring�soknak k�sz�l.

M�g egy nagyon fontos szempont van: a ker�kp�r m�rete. Nagyon sokan nem is tudj�k, hogy ahogyan cip�b�l vagy ingb�l is k�l�nb�z� m�retek k�sz�lnek, �gy ker�kp�rb�l is t�bbnyire vannak kisebb �s nagyobb modellek. A komolyabb gy�rt�k egy-egy modellj�ket ak�r n�gy k�l�nb�z� m�retben is gy�rtj�k. Mindenkinek a saj�t alkat�hoz �s m�ret�hez kell a megfelel� ker�kp�rt kiv�lasztania. A megfelel� m�ret meghat�roz�s�ra k�l�nb�z� m�dszerek l�teznek, de a legjobb, �s legbiztosabb, ha a kin�zett konkr�t ker�kp�rra val�ban r��l�nk, �s kipr�b�ljuk.

A ker�kp�rokat k�l�nb�z� v�zform�kkal gy�rtj�k, att�l f�gg�en, kinek, milyen c�lra k�sz�tik. Mindenki tudja, hogy h�lgyeknek ejtett, er�sen lefel� ir�nyul� fels�cs�vel k�sz�lnek a h�tk�znapi ker�kp�rok, hogy k�nnyebb legyen a le- �s felsz�ll�s. De a f�rfiak sz�m�ra k�sz�l�, szinte v�zszintes fels� cs�v� modellek k�zt is nagyon sok k�l�nbs�g lehet a v�z form�j�ban, hossz�ban, alakj�ban, geometri�j�ban. Eg�szen m�s v�z kell egy t�r�z�sra �p�tett ker�kp�rhoz, �s eg�szen m�s, ha sportol�sra akarjuk haszn�lni. A v�z a ker�kp�r alf�ja �s omeg�ja. Ha az j� min�s�g�, megfelel� geometri�j�, akkor sokkal nagyobb val�sz�n�s�ggel fogjuk sz�vesen haszn�lni a ker�kp�rt m�g egyszer�bb alkatr�szekkel szerelve is, mintha rossz geometria mellett m�regdr�ga cs�csalkatr�szek vir�tanak a nem megfelel� v�zon. Nagyon sok kis c�g egyetlen-egy v�zat haszn�l ak�r 8-10 k�l�nb�z� modell elk�sz�t�s�hez, �s a legolcs�bb �s legdr�g�bb modellje is ugyan arra a v�zra �p�l. Ez teljesen helytelen, �s legink�bb csak az adott c�g gyenge anyagi helyzet�t, �s k�tes szakmai sz�nvonal�t t�kr�zi.

Ker�kp�r v�laszt�s�n�l teh�t sok mindent kell figyelembe venni, �s a hozz� nem �rt� laikus bizony nincs k�nny� helyzetben. Sajnos ezt n�mely ker�kp�rt forgalmaz� boltok id�nk�nt ki is haszn�lj�k. Mindennapos, hogy valakinek nem a megfelel� m�ret� ker�kp�rt adj�k el, �s m�g csak nem is azt a t�pust, ami az � ker�kp�roz�si szok�sainak a legjobban megfelelne.

A v�s�rl�k k�z�l sokan �gy gondolj�k, hogy a v�laszt�shoz nagyon j� szempont lehet, ha a ker�kp�r �ra alapj�n t�j�koz�dnak. Azt hiszik, hogy egy dr�g�bb ker�kp�r m�r biztosan nem lehet rossz, �s ha nem a legolcs�bbat veszik, akkor garant�ltan nem fognak benne csal�dni. Sajnos ez �gy egy�ltal�n nem m�k�dik, �s a ker�kp�r �ra csak a legutols� szempont lehet, amikor d�nt�s�nket meghozzuk. Az �r �ltal�ban semmilyen fog�dz�t nem jelent, mert ugyan azt a min�s�get k�l�nb�z� gy�rt�k k�l�nb�z� �ron k�n�lj�k. Igaz�b�l csak egy als� korl�tot lehet megh�zni, amely alatt norm�lisan haszn�lhat�, min�s�gi ker�kp�rt nem lehet el��ll�tani. Mivel az emberek nagy t�bbs�ge egy�ltal�n nem �rt a ker�kp�rokhoz, �s ezt a ker�kp�rboltosok nagyon j�l tudj�k, �gy az �rak nagyon sz�les sk�l�n mozognak egy-egy szinte azonos modell eset�ben.

Gyakran a nagy �ruh�zak alkalmazz�k azt a tr�kk�t, hogy egy ker�kp�r �rc�dul�j�ra egy magasabb �rat �rnak, majd azt �th�zva, kb. 50-60%-os �ron k�n�lj�k az adott modellt, mintegy rendk�v�l kedvez� v�telt sugallva. Ha ezt a szezon elej�n vagy k�zep�n l�tjuk (m�rciust�l j�niusig), akkor biztosak lehet�nk abban, hogy az �ppen 50 ezer Ft-�rt k�n�lt, eredetileg 80 ezer Ft-osk�nt felt�ntetett modell, val�j�ban t�nyleg 50 ezer Ft-os kateg�ri�t k�pvisel, �s sz�mtalan m�sik boltban ugyan ennyi�rt ugyan ilyet b�rmikor kapunk. Teh�t az ilyen v�tel egy�ltal�n nem a lehet� legjobb, mert m�shol ugyan ennyi�rt lehet hogy m�g jobbat tal�lunk. A m�sik f�lrevezet� eset, amikor �n. "men�, nyugati" m�rk�k modelljeit j�val dr�g�bban k�n�lj�k, mint amennyit azok a val�s�gban �rnek. Ez olyan, mint amikor a Rolex �ra 5-sz�r annyiba ker�l, mint egy kev�sb� neves, de ugyan olyan min�s�g� kisebb sv�jci c�g term�ke. Nagyon sokszor a m�rka neve sokkal magasabb �rat eredm�nyez, mintha ugyan azt egy kev�sb� nagynev� gy�rt�t�l venn�nk.

Ez�rt a ker�kp�r v�s�rl�skor az els� �s legfontosabb szempontnak az �r/�rt�k ar�nynak kell lennie. Mit is jelent ez? A ker�kp�r minden egyes alkatr�sze (v�lt�ja, f�ke, kereke stb.) valamilyen min�s�gi oszt�lyt k�pvisel. Egy adott alkatr�szt el��ll�tani valamibe ker�l, �s nyilv�n a gy�rt� valamilyen tisztess�ges hasznot is szeretne realiz�lni. Egy adott alkatr�sz nem lehet annyira olcs�, hogy a gy�rt�nak ne t�r�ljenek meg a k�lts�gei, teh�t van egy als� korl�t. Min�l magasabb min�s�get k�pvisel egy alkatr�sz, nyilv�n ez az als� korl�t ann�l magasabb. Ugyanakkor az adott alkatr�sznek van egy haszn�lhat�s�gi szintje is: mennyit b�r ki, milyen neh�z, mennyire alkalmas arra, amire haszn�lni akarjuk stb. Ez�rt az �rt�k�nek van egy fels� korl�tja is, amennyit nek�nk, mint felhaszn�l�nak meg�r, amennyire ig�nyeinknek megfelel. Ezt a fels� korl�tot m�r nehezebb egy�rtelm�en behat�rolni. Sok gy�rt� gy�rt hasonl� alkatr�szeket, �s neh�z eld�nteni, melyik a jobb, �s melyik �r t�bbet. Pont ez a dolog okozza a legnagyobb k�oszt a ker�kp�r-piacon! Mivel nincs egy�rtelm� kimutat�s, mely alkatr�szek jobbak, melyek kev�sb�, ez�rt ez egy �r�k vita lesz, �s nagyon sok m�rka az�rt tud sz�p elad�si sikereket el�rni, mert a vev�k nem tudj�k eld�nteni, milyen is a min�s�ge val�j�ban. Az sokszor csak a haszn�lat sor�n, id�vel der�l ki. Az elej�n nagyon cs�b�t� �r id�vel j�val t�bb lehet, mint amennyit a ker�kp�rra sz�nni szerett�nk volna! A legnagyobb gondot az jelenti, hogy szinte egyetlen-egy esetben sem tal�lunk k�t k�l�nb�z� gy�rt�n�l hajsz�l pontosan ugyan olyan alkatr�szekb�l �ll� modellt. Mert ebben az esetben a k�t ker�kp�rnak ugyan annyiba kellene ker�lnie, vagy ha nem �gy van, akkor az olcs�bbat �rdemes megvenni. De �ltal�ban a k�l�nb�z� gy�rt�k k�l�nb�z� m�don vari�lj�k az alkatr�szeket, �s neh�z k�t gy�rt� modellejit egy az egyben �sszehasonl�tani. Nagyon �sszetett, bonyolult k�rd�sr�l van sz�, melyre nincs egy�rtelm� megold�s.

Mit tehet akkor a laikus, h�tk�znapi ker�kp�r-v�s�rl�, ha nem akar f�l�slegesen sokat k�lteni, ugyanakkor a c�ljainak legink�bb megfelel� ker�kp�rt szeretn� megvenni? Megpr�b�lunk itt n�h�ny fog�dz�t adni. Ha �n nem tapasztalt ker�kp�ros szakember, akkor mindig tartsa szem el�tt ezt a p�r javaslatot. �gy tal�n siker�l elker�lnie, hogy t�ls�gosan mell�fogjon.

Rengeteg egy�b szempont is van, amit figyelembe kellene venni, de kezd�snek ennyi el�g. Hangs�lyozzuk, hogy az itt le�rtak teljesen laikus v�s�rl�knak sz�lnak, �s t�j�kozottabb olvas�k id�nk�nt lehet hogy mosolyognak. De meggy�z�d�s�nk, hogy ha valakinek legal�bb ennyi ismerete van a ker�kp�rokr�l, akkor m�r nem fogj�k tudni teljesen �tverni.

Legutolj�ra pedig m�g egy j� tan�cs: az AUTHOR m�rka mindig szerepeljen azon m�rk�k k�z�tt, melyeket megvizsg�l, miel�tt ker�kp�rt v�s�rolna. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy mindenkinek AUTHOR ker�kp�rt kell vennie. Nem. De nagyon j� fog�dz�t jelent az �r/�rt�k k�rd�s�ben, mert a vil�g 15 legnagyobb, legsikeresebb gy�rt�inak egyike vagyunk! Tanulm�nyozza ker�kp�rjaink felszerelts�g�t, mert az �ltalunk haszn�lt alkatr�szek a legjobb, legelismertebb besz�ll�t�kt�l val�k, akikt�l a t�bbi nagy nemzetk�zi vil�gc�g is v�s�rol. Az �ltalunk is haszn�lt teleszk�pok, v�lt�k, f�kek, nyergek stb. k�pviselik manaps�g a legmagasabb sz�nvonalat, �s ha ilyen alkatr�szeket tal�l m�s gy�rt�k modelljein, akkor ott a min�s�ggel nem lesz gond. Ugyanakkor figyelje meg, hogy nagyon hasonl� felszerelts�g� modellek eset�ben altal�ban a mi�nk kaphat� a legkedvez�bb �ron. Ezt h�vjuk kiv�l� �r/�rt�k ar�nynak. Sohasem hagyja mag�t megt�veszteni, ha k�t ker�kp�ron azonos t�pus� (pl. Shimano Deore) v�lt�t l�t. Ilyen v�lt�val minden c�g gy�rt valamilyen modellt. De a ker�kp�rnak ezen k�v�l m�g 50 egy�b alkatr�sze is van, melyekben �ri�si k�l�nbs�gek lehetnek. Az eg�sz ker�kp�r min�s�ge, ezzel egy�tt �ra is, az �sszes alkatr�sz kiegyens�lyozott �sszhangj�t�l f�gg. Erre pedig a legnagyobb, nemzetk�zi c�gek �gyelnek a legjobban.