Ha olyan t�rgyra akarunk feljutni, ami kisebb �gy f�l m�tern�l, a legk�nnyebb, ha nemes egyszerûs�ggel sim�n felteker�nk r�. A legt�bb alacsony akad�ly nem is k�v�n semmilyen ugr�st.

K�t dolgot kell csak belevenni az akci�ba, ezek pedig: egy beleteker�s, hogy az elsõ kereket a k�v�nt magass�gba juttassuk (m�r volt), �s egy s�ly�thelyez�s.

R�szletesen a k�vetkezõket kell tenni. Elsõk�nt guruljunk lassan az akad�ly fel�, a "rosszabbik" l�bunkkal el�l (a f�l fordulat ut�n a jobbik megy elõre). Mikor el�g k�zel jutottunk a peremhez (a magass�g f�ggv�nye), gyorsan v�gezz�k el a beleteker�st, hajoljunk h�tra, �s h�zzuk fel az elsõ kereket el�g magasra ahhoz, hogy feljusson az akad�ly tetej�re. Ez volt a k�nnyebbik r�sz. A k�vetkezõ mozdulat m�r nem annyira egy�rtelmû, �s a magass�g n�veked�s�vel egyre kritikusabb� v�lik. Gyorsan �t kell helyezni a s�lyt elõre, ami tehermentes�ti a h�ts� kereket. Ugyanekkor fel kell h�zni a l�bakat, �s a bunnyhopphoz hasonl�an ki kell ny�jtani a karokat, a csukl�t pedig el kell forgatni, hogy ezzel is seg�ts�k a h�ts� felemelked�s�t. Nem szabad t�l sokat v�rni, mert hamar odaverhetj�k a rockringet a peremhez. N�h�nyan �gy szeretik v�grehajtani a felteker�st, hogy mikor m�r az elsõ fent van, egy pillanatra ber�ntj�k az elsõ f�ket, �gy seg�tve a h�ts� ker�k felemel�s�t.

Ahogy az akad�lyok egyre magasabbak lesznek, egyre erõteljesebb mozdulatokat kell v�gezn�nk, �gy nem �rt a gyakorl�s. Gurul, teker, emel, �thelyez.

Ha egyszer r��rz�nk a mutatv�ny l�nyeg�re, sim�n felteker�nk m�g korm�ny magass�g� dolgokra is.