Chipset: Olyan integr�lt �ramk�r�k, vagy m�s n�ven chipek �sszess�ge, melyeket �nmagukban k�l�nb�z� feladatok v�grehajt�s�ra, vagy k�l�nb�z� perif�ri�k vez�rl�s�re hoztak l�tre. Ezeket a chipeket foglalja mag�ban a sz�m�t�g�p eg�sz�nek m�k�d�s�t kontroll�l�, �sszefog�, �s ir�ny�t� chipset. Az a legelterjedtebb, hogy egy chipset k�t f� egys�gb�l, tev�dik �ssze: a North Bridge-b�l, �s a South Bridge-b�l.

North Bridge: magyarul "�szaki H�d", de ezt �gy nem szoktuk haszn�lni. Ebben az alaplapra forrasztott m�anyag tokban tal�lhat�ak processzor, a mem�ri�k, �s az AGP (Accelerated Graphics Port, l�sd k�s�bb) vez�rl�s�hez sz�ks�ges integr�lt �ramk�r�k.

South Bridge: az alaplapi lapkak�szlet azon r�sze, mely a k�vetkez� alkot�r�szek vez�rl�s�t v�gzi el (pontos le�r�sukat l�sd k�s�bb!): IDE eszk�z�k (merevlemezek, CD �s DVD ROM-ok, stb.), hajl�konylemezek, USB kapuk, Soros �s P�rhuzamos portok, b�v�t�helyek az AGP kiv�tel�vel (PCI, ISA) �s az esetleges AC-97-es integr�lt eszk�z�k.

A North Bridge-hez "kapcsol�d�" fogalmak:

CPU: central processing unit, vagy k�zkelet� nev�n processzor. A sz�m�t�g�p agya, a legt�bb sz�m�t�si feladat elv�gz�s�nek helysz�ne. Az ut�bbi id�ben a grafikai megjelen�t�shez sz�ks�ges m�veletek nagy r�sz�t a 3D k�rty�kra integr�lt GPU (graphical processing unit) vette �t t�le.

RAM: random access memory, sz� szerinti ford�t�sban "v�letlen el�r�s�" mem�ria, de kis haz�nkban ink�bb �rhat�-olvashat� mem�ri�nak nevezz�k a csak olvashat� (read only memory - ROM) mem�ri�t�l val� megk�l�nb�ztet�s v�gett. A k�znyelvben a rendszermem�ri�t is �gy nevezz�k. K�t fajt�ja l�tezik, az SRAM �s a DRAM. A k�l�nbs�g kettej�k k�z�tt az, hogy a DRAM a benne t�rolt adatokat folyamatos friss�t�s mellett k�pes csak megtartani, ami kezel�s�t a friss�t�st egy�ltal�n nem ig�nyl� SRAM-�n�l sokkal lassabb� teszi. K�z�s jellemz�j�k, hogy az �ramell�t�s megsz�n�s�vel (pl. ha kikapcsoljuk a sz�m�t�g�pet) a benn�k t�rolt adatokat elvesz�tik. Ma az �sszes rendszermem�ri�nak haszn�latos modul DRAM elven m�k�dik, SRAM-okat gyors�t�t�rakhoz (cache) haszn�lnak.

AGP: Accelerated Graphics Port, egy bels� szabv�nyos csatol�fel�let grafikus k�rty�k kiszolg�l�s�ra. L�trej�tt�t a 3D-s alkalmaz�sok elterjed�se indokolta: az AGP-be illeszked� grafikusk�rty�k nagyobb teljes�tm�nye k�pesek, mint kor�bbi t�rsaik, hiszen a r�gi ISA (8 MHz), illetve PCI (33 MHz) buszokhoz k�pest az AGP 66 MHz-es buszon kereszt�l kommunik�l a North Bridge-el. Maxim�lis adat�tviteli sebess�ge a ?mezei? AGP-nek m�sodpercenk�nt 264 megab�jt, a k�tszeresnek 528, a 4x-nek pedig 1 gigab�jt.

A South Bridge-hez "kapcsol�d�" fogalmak:

IDE (Integrated Device Electronics): Sz�m�t�g�p�nkben haszn�latos, �ltal�nos csatol�fel�let olyan eszk�z�k sz�m�ra, melyekre r�integr�lt�k az �ket vez�rl� egys�geket. Kor�bban jellemz�en merevlemezeket illesztett az alaplaphoz, ma m�r k�sz�l ilyen t�pus� CD-ROM, DVD-ROM, CD-�r� stb.

SCSI (Small Computer System Interface): Nagysebess�g� perif�riailleszt� szabv�ny. Merevlemezeken k�v�l sz�mos egy�b egys�g illeszt�s�re is haszn�latos. Fontos tudni, hogy a SCSI eszk�z�kre nem integr�lj�k r� a vez�rl�egys�get, azt egy k�l�n b�v�t�k�rtya seg�ts�g�vel kell PC-nkbe helyezni.

ATA-66 / ATA-100 / ATA-133: M�sodpercenk�nti 66- 100 illetve 133 MB adat�tviteli s�vsz�less�get biztos�t� IDE szabv�nyok.

P�rhuzamos kapu: Minden PC-n megtal�lhat� csatol�fel�let, amelyhez k�zepes adat�tviteli sebess�g� eszk�z�ket kapcsolhatunk. A leggyakoribb ilyen eszk�z a nyomtat�.

Soros kapu: Minden PC-n megtal�lhat� szabv�nyos illeszt�fel�let, amelyhez kis adat�tviteli sebess�g� eszk�z�ket kapcsolhatunk. A leggyakoribb ilyen eszk�z�k az eg�r, a modem, illetve egyes j�t�kvez�rl�k stb.

PS/2: Az IBM egy r�gebben gy�rtott, az�ta �jabb modellekkel felv�ltott sz�m�t�g�pcsal�dja. Az ezeken el�sz�r megjelent speci�lis kivitel� aljzatt�pust haszn�lj�k a mai sz�m�t�g�peken az eg�r �s a billenty�zet csatlakoztat�s�ra.

USB: Universal Serial Bus, eredetileg kis �s k�zepes sebess�g� k�ls� eszk�z�k illeszt�s�re szolg�l�, soros jelleg� adats�n, amelyhez Plug and Play perif�ri�k sz�les sk�l�j�t csatlakoztathatjuk, ak�r a sz�m�t�g�p bekapcsolt �llapot�ban is. A jelenlegi "top" USB 2.0 adat�tviteli sebess�ge azonban m�r 60 MB/s, �gy nagyobb sebess�g� perif�ri�k csatlakoztat�s�ra is alkalmas. Az USB kapu sz�ks�g eset�n k�pes ell�tni a hozz� csatlakoz� eszk�z�ket a m�k�d�s�kh�z sz�ks�ges �rammennyis�ggel.

IEEE 1349: m�s n�ven "FireWire", egy nagyon gyors, k�ls� eszk�z�k illeszt�s�re haszn�lhat� adats�n, melynek adat�tviteli sebess�ge a 400 MB/s-ot is el�ri. Egyetlen FireWire porthoz 63 k�ls� perif�ri�t csatlakoztathatunk. Csak�gy, mint az USB kapu, a sz�m�t�g�p le�ll�t�sa n�lk�l k�pes �rz�kelni, �s lekezelni az �jonnan csatlakoztatott eszk�z�ket, �s szint�n alkalmas ezek �rammal t�rt�n� ell�t�s�ra.

ISA: Industry Standard Architecture, alacsony sebess�g� - 8 megahertzes - busz, amely m�r az XT g�pekben is haszn�latos volt. Ma m�r egyre kevesebb ISA szabv�ny� b�v�t�k�rty�val tal�lkozhatunk, de term�szetesen ett�l m�g l�tezik bel�le minden elk�pzelhet� fajta, a nyomtat� csatlakoz�t�l, a videodigitaliz�l�ig.

PCI: Peripheral Component Interconnect, nagy sebess�g� busz, amely grafikusk�rty�k, hangk�rty�k, h�l�zati k�rty�k, modemek, IDE �s SCSI vez�rl�k stb. illeszt�s�re szolg�l, 33 megahertzes sebess�gen.

Adatforgalom az alaplapon (buszok h�l�j�ban):

A k�t "bridge-hez" �gynevezett buszok kapcsolj�k hozz� a fent felsorolt egys�geket, rajtuk kereszt�l t�rt�nik a kommunik�ci�. �gy lehet a legjobban elk�pzelni, mintha a k�t h�d k�t k�zponti p�lyaudvar lenne, ahov� a buszok befutnak, �s rajtuk kereszt�l megt�rt�nik az adatcsomagok p�lyaudvarra �rkez�se, �tsz�ll�sa egy m�sik j�ratra, �s tov�bbk�ld�se a c�l�llom�s fel�. A North Bridge-be �rkezik a processzor, a mem�ria �s az AGP busza, a South Bridge-ben pedig a marad�k, fentebb r�szletezett eszk�z�k "adatcs�kjai" futnak �ssze. A k�t csom�pont k�z�tti zavartalan adatforgalmat �ltal�ban egy mindenn�l nagyobb kapacit�s� "adatsztr�da" (a hub) seg�ti el�, amire sz�ks�g is van, hiszen a k�t csom�pontban �sszefut� rengeteg inform�ci� mind ezen kereszt�l cser�l�dik ki a hidak (�s v�gs� soron a hidakhoz kapcsol�d� egys�gek) k�z�tt.

Busz: alaplapra integr�lt vezet�cs�kok, vagy k�l�n�ll� k�belek form�j�ban megjelen� "�tvonal", melyen kereszt�l az adatok eljutnak egyik pontb�l a m�sikba. Minden egyes busznak k�t r�sze van: egy adatbusz, �s egy c�mbusz. Az adatbuszon mozognak maguk az adatok, a c�mbuszon pedig az inform�ci�, amely azt tartalmazza, hogy hov� kell eljutnia az adott adatcsomagnak. Minden busz rendelkezik egy sz�less�ggel (16, 32, 64, 128 bit), amely azt mutatja, hogy egyszerre mennyi adat folyhat kereszt�l rajta, �s egy MHz-ben megadott �rajellel, ami a busz sebess�g�t jelenti (adott id� alatt h�nyszor folyhat rajta kereszt�l a sz�less�g�b�l ad�d� adatmennyis�g). E k�t �rt�k szorzata adja meg a busz s�vsz�less�g�t, melyet gyakran neveznek m�g a busz sebess�g�nek, vagy �tereszt�k�pess�g�nek is.

Front Side Bus: (FSB), ezen a buszon kereszt�l kapcsol�dik a CPU a North Bridge-hez, k�zvetve pedig a rendszer t�bbi r�sz�hez. Az FSB kifejez�st gyakran haszn�lj�k a CPU k�ls� �rajel�nek jel�l�s�re is, ami nem v�letlen, hiszen a Pentium III-ig ennek a busznak a sebess�ge megegyezett a k�ls� �rajellel. A Pentium 4-esek eset�ben azonban a k�t �rt�k m�r elv�lik egym�st�l. A f�lre�rt�sek elker�l�se �rdek�ben a CPU �s a North Bridge k�z�tti szakaszt rendszerbusznak is h�vhatjuk.

Rendszerbusz: eredetileg a processzor, a North Bridge, �s a mem�ria k�z�tt h�z�d� buszs�vot h�vt�k rendszerbusznak, azonban a mem�riabusz �s a processzorbusz sebess�g�nek elv�l�s�val (teh�t a DDR SDRAM-ok �s az RDRAM-ok, illetve a P4-es rendszerek megjelen�s�vel) �ltal�ban m�r csak a processzor �s a North Bridge k�z�tti szakaszt szokt�k rendszerbusznak h�vni. A kifejez�s ez�rt tartalmilag ma m�r gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint az FSB.

Mem�riabusz: a North Bridge-et a mem�riamodulokkal �sszek�t� busz. S�vsz�less�ge az �jonnan megjelent, nagysebess�g� RAM modulok elterjed�s�vel drasztikusan megn�tt (�s ezzel p�rhuzamosan elv�lt a rendszerbusz sebess�g�t�l). Fontos azonban tiszt�zni, hogy a nagysebess�g� mem�ri�k haszn�lat�val megt�bbsz�r�z�d� mem�riabusz-s�vsz�less�g nincs hat�ssal a rendszer t�bbi adatbusz�nak s�vsz�less�g�re, a sz�m�t�g�p sebess�g�t a mem�riakezel�sen t�l egy�b m�don nem gyors�tja.

Hub: Ez a szakszer� elnevez�se a North Bridge-et a South Bridge-dzsel �sszek�t� busznak. Mint ahogy azt m�r fentebb eml�tett�k, a "hub" s�vsz�less�ge nagyon fontos a rendszer m�k�d�se szempontj�b�l, hiszen ezen kereszt�l kommunik�l egym�ssal gyakorlatilag az �sszes alkatr�sz. Mag�ra a rendszer t�nyleges teljes�tm�ny�re azonban m�g sincs sz�mottev� befoly�ssal, hiszen a grafikai �s sz�m�t�si teljes�tm�nyt befoly�sol� egys�gek (CPU, RAM, AGP) mind a hub "�szaki" v�g�n tal�lhat�ak.

Egy�b fontos fogalmak:

�rajel: a CPU m�k�d�si sebess�ge MHz-ben. �rt�k�t a k�vetkez� m�don kapjuk meg: processzor k�ls� �rajele (szok�s m�g FSB-nek is mondani, ugyanis a Pentium 4-esekig a processzorok k�ls� �rajel�nek sebess�ge megegyezik a processzort a North Bridge-el �sszek�t� Front Side Bus - FSB - sebess�g�vel) szorozva az �rajel szorz�val.

SIMD: Single Instruction Multiple Data, egy speci�lis g�pi utas�t�s, mellyel ugyanazt a m�veletet t�bb adaton v�geztetj�k el. M�r az Intel MMX utas�t�sk�szlet�ben is volt ilyen m�velet. Az AMD processzoraiban 3DNow!-nak, az �j Intel processzorokban SSE-nek h�vj�k az ilyen utas�t�sk�szletet.

Cache: olyan kism�ret� SRAM (static random access memory, statikus �rhat�-olvashat� mem�ria) modul, melyet a norm�l rendszermem�riak�nt haszn�lt DRAM-ok (dynamic rancom access memory, dinamikus �rhat�-olvashat� mem�ria) helyett az adatforgalom gyors�t�s�ra a CPU-ba �p�tenek (az SRAM sokkal gyorsabb ugyanis, mint a DRAM, �m ennek megfelel�en dr�g�bb is az el��ll�t�sa).

A cache-el�s elvi alapja az, hogy a processzorba �p�tett SRAM modul el�re felt�lt�dik gyakran haszn�lt adatokkal (hiszen az esetek nagy sz�zal�k�ban a CPU �jra �s �jra azonos adatokat k�r be a mem�ri�b�l m�k�d�se k�zben), s �gy nem kell minden egyes ilyen alkalommal a lassabb, DRAM elv� rendszermem�ri�ra v�rakozni.

A processzor-gyors�t�t�raknak k�t fajt�ja van: els� szint� (L1) �s m�sodszint� (L2). Az elvi k�l�nbs�g kettej�k k�z�tt az, hogy az L1 cache a CPU szerves r�sz�t k�pezi, az L2 cache pedig azon k�v�l, k�zte, �s a DRAM k�z�tt helyezkedik el. Ez az �ll�t�s manaps�g azonban nem helyt�ll�, l�v�n a modernebb processzorokn�l m�r mindkett� be�p�t�sre ker�l.

SDRAM: Synchronous DRAM. A manaps�g standardnak sz�m�t� rendszermem�ria-fajta. El�dj�n�l - az EDO RAM-n�l - j�val nagyobb sebess�g�t annak k�sz�nhette, hogy szinkroniz�lta azt a processzorbusz �rajel�vel. El�nye m�ra azonban h�tr�nny� v�ltozott, hiszen a modernebb chipsetek mem�riabusza ak�r gyorsabb is lehet a CPU FSB-j�n�l, ami nagyobb sebess�g� (=nagyobb s�vsz�less�g�) modulok haszn�lat�t felt�telezi.

DDR SDRAM: Double Data Rate-Synchronous DRAM. Egy �rajel ciklus alatt k�tegys�gnyi adatot k�pes tov�bb�tani, �gy sebess�ge megk�tszerez�d�tt az el�bb t�rgyalt norm�l SDRAM-okhoz k�pest. Jelen pillanatban 200 (2x100), 266 (2x133) �s 333 (2x166) MHz-es v�ltozatban kaphat�ak.

RDRAM: Rambus DRAM r�vid�t�se. A Pentium 4-es rendszerekben haszn�lt, Rambus �ltal fejlesztett nagysebess�g� mem�riafajta, mely ugyan�gy k�tegys�gnyi adatot tov�bb�t egy �rajel ciklus alatt, de a benne alkalmazott sz�mos innovat�v technol�giai �j�t�s miatt m�g a DDR SDRAM-okn�l is nagyobb s�vsz�less�get tesz lehet�v�. Sebess�ge jelenleg a 800 (2x400), vagy 1066 (2x533) MHz lehet.

DIMM: Double In-line Memory Module, mem�riamodul szabv�ny, amelyet a PC-nkben leggyakrabban az SDRAM-ok hordoz�jak�nt l�tunk viszont.

RIMM: Rambus In-line Memory Module, mem�riamodul szabv�ny, amelyet a PC-ben leggyakrabban az RDRAM-ok hordoz�jak�nt l�tunk viszont.