Chipset: Olyan integrált áramkörök, vagy más néven chipek összessége, melyeket önmagukban különböző feladatok végrehajtására, vagy különböző perifériák vezérlésére hoztak létre. Ezeket a chipeket foglalja magában a számítógép egészének működését kontrolláló, összefogó, és irányító chipset. Az a legelterjedtebb, hogy egy chipset két fő egységből, tevődik össze: a North Bridge-ből, és a South Bridge-ből.

North Bridge: magyarul "Északi Híd", de ezt így nem szoktuk használni. Ebben az alaplapra forrasztott műanyag tokban találhatóak processzor, a memóriák, és az AGP (Accelerated Graphics Port, lásd később) vezérléséhez szükséges integrált áramkörök.

South Bridge: az alaplapi lapkakészlet azon része, mely a következő alkotórészek vezérlését végzi el (pontos leírásukat lásd később!): IDE eszközök (merevlemezek, CD és DVD ROM-ok, stb.), hajlékonylemezek, USB kapuk, Soros és Párhuzamos portok, bővítőhelyek az AGP kivételével (PCI, ISA) és az esetleges AC-97-es integrált eszközök.

A North Bridge-hez "kapcsolódó" fogalmak:

CPU: central processing unit, vagy közkeletű nevén processzor. A számítógép agya, a legtöbb számítási feladat elvégzésének helyszíne. Az utóbbi időben a grafikai megjelenítéshez szükséges műveletek nagy részét a 3D kártyákra integrált GPU (graphical processing unit) vette át tőle.

RAM: random access memory, szó szerinti fordításban "véletlen elérésű" memória, de kis hazánkban inkább írható-olvasható memóriának nevezzük a csak olvasható (read only memory - ROM) memóriától való megkülönböztetés végett. A köznyelvben a rendszermemóriát is így nevezzük. Két fajtája létezik, az SRAM és a DRAM. A különbség kettejük között az, hogy a DRAM a benne tárolt adatokat folyamatos frissítés mellett képes csak megtartani, ami kezelését a frissítést egyáltalán nem igénylő SRAM-énál sokkal lassabbá teszi. Közös jellemzőjük, hogy az áramellátás megszűnésével (pl. ha kikapcsoljuk a számítógépet) a bennük tárolt adatokat elveszítik. Ma az összes rendszermemóriának használatos modul DRAM elven működik, SRAM-okat gyorsítótárakhoz (cache) használnak.

AGP: Accelerated Graphics Port, egy belső szabványos csatolófelület grafikus kártyák kiszolgálására. Létrejöttét a 3D-s alkalmazások elterjedése indokolta: az AGP-be illeszkedő grafikuskártyák nagyobb teljesítménye képesek, mint korábbi társaik, hiszen a régi ISA (8 MHz), illetve PCI (33 MHz) buszokhoz képest az AGP 66 MHz-es buszon keresztül kommunikál a North Bridge-el. Maximális adatátviteli sebessége a ?mezei? AGP-nek másodpercenként 264 megabájt, a kétszeresnek 528, a 4x-nek pedig 1 gigabájt.

A South Bridge-hez "kapcsolódó" fogalmak:

IDE (Integrated Device Electronics): Számítógépünkben használatos, általános csatolófelület olyan eszközök számára, melyekre ráintegrálták az őket vezérlő egységeket. Korábban jellemzően merevlemezeket illesztett az alaplaphoz, ma már készül ilyen típusú CD-ROM, DVD-ROM, CD-író stb.

SCSI (Small Computer System Interface): Nagysebességű perifériaillesztő szabvány. Merevlemezeken kívül számos egyéb egység illesztésére is használatos. Fontos tudni, hogy a SCSI eszközökre nem integrálják rá a vezérlőegységet, azt egy külön bővítőkártya segítségével kell PC-nkbe helyezni.

ATA-66 / ATA-100 / ATA-133: Másodpercenkénti 66- 100 illetve 133 MB adatátviteli sávszélességet biztosító IDE szabványok.

Párhuzamos kapu: Minden PC-n megtalálható csatolófelület, amelyhez közepes adatátviteli sebességű eszközöket kapcsolhatunk. A leggyakoribb ilyen eszköz a nyomtató.

Soros kapu: Minden PC-n megtalálható szabványos illesztőfelület, amelyhez kis adatátviteli sebességű eszközöket kapcsolhatunk. A leggyakoribb ilyen eszközök az egér, a modem, illetve egyes játékvezérlők stb.

PS/2: Az IBM egy régebben gyártott, azóta újabb modellekkel felváltott számítógépcsaládja. Az ezeken először megjelent speciális kivitelű aljzattípust használják a mai számítógépeken az egér és a billentyűzet csatlakoztatására.

USB: Universal Serial Bus, eredetileg kis és közepes sebességű külső eszközök illesztésére szolgáló, soros jellegű adatsín, amelyhez Plug and Play perifériák széles skáláját csatlakoztathatjuk, akár a számítógép bekapcsolt állapotában is. A jelenlegi "top" USB 2.0 adatátviteli sebessége azonban már 60 MB/s, így nagyobb sebességű perifériák csatlakoztatására is alkalmas. Az USB kapu szükség esetén képes ellátni a hozzá csatlakozó eszközöket a működésükhöz szükséges árammennyiséggel.

IEEE 1349: más néven "FireWire", egy nagyon gyors, külső eszközök illesztésére használható adatsín, melynek adatátviteli sebessége a 400 MB/s-ot is eléri. Egyetlen FireWire porthoz 63 külső perifériát csatlakoztathatunk. Csakúgy, mint az USB kapu, a számítógép leállítása nélkül képes érzékelni, és lekezelni az újonnan csatlakoztatott eszközöket, és szintén alkalmas ezek árammal történő ellátására.

ISA: Industry Standard Architecture, alacsony sebességű - 8 megahertzes - busz, amely már az XT gépekben is használatos volt. Ma már egyre kevesebb ISA szabványú bővítőkártyával találkozhatunk, de természetesen ettől még létezik belőle minden elképzelhető fajta, a nyomtató csatlakozótól, a videodigitalizálóig.

PCI: Peripheral Component Interconnect, nagy sebességű busz, amely grafikuskártyák, hangkártyák, hálózati kártyák, modemek, IDE és SCSI vezérlők stb. illesztésére szolgál, 33 megahertzes sebességen.

Adatforgalom az alaplapon (buszok hálójában):

A két "bridge-hez" úgynevezett buszok kapcsolják hozzá a fent felsorolt egységeket, rajtuk keresztül történik a kommunikáció. Úgy lehet a legjobban elképzelni, mintha a két híd két központi pályaudvar lenne, ahová a buszok befutnak, és rajtuk keresztül megtörténik az adatcsomagok pályaudvarra érkezése, átszállása egy másik járatra, és továbbküldése a célállomás felé. A North Bridge-be érkezik a processzor, a memória és az AGP busza, a South Bridge-ben pedig a maradék, fentebb részletezett eszközök "adatcsíkjai" futnak össze. A két csomópont közötti zavartalan adatforgalmat általában egy mindennél nagyobb kapacitású "adatsztráda" (a hub) segíti elő, amire szükség is van, hiszen a két csomópontban összefutó rengeteg információ mind ezen keresztül cserélődik ki a hidak (és végső soron a hidakhoz kapcsolódó egységek) között.

Busz: alaplapra integrált vezetőcsíkok, vagy különálló kábelek formájában megjelenő "útvonal", melyen keresztül az adatok eljutnak egyik pontból a másikba. Minden egyes busznak két része van: egy adatbusz, és egy címbusz. Az adatbuszon mozognak maguk az adatok, a címbuszon pedig az információ, amely azt tartalmazza, hogy hová kell eljutnia az adott adatcsomagnak. Minden busz rendelkezik egy szélességgel (16, 32, 64, 128 bit), amely azt mutatja, hogy egyszerre mennyi adat folyhat keresztül rajta, és egy MHz-ben megadott órajellel, ami a busz sebességét jelenti (adott idő alatt hányszor folyhat rajta keresztül a szélességéből adódó adatmennyiség). E két érték szorzata adja meg a busz sávszélességét, melyet gyakran neveznek még a busz sebességének, vagy áteresztőképességének is.

Front Side Bus: (FSB), ezen a buszon keresztül kapcsolódik a CPU a North Bridge-hez, közvetve pedig a rendszer többi részéhez. Az FSB kifejezést gyakran használják a CPU külső órajelének jelölésére is, ami nem véletlen, hiszen a Pentium III-ig ennek a busznak a sebessége megegyezett a külső órajellel. A Pentium 4-esek esetében azonban a két érték már elválik egymástól. A félreértések elkerülése érdekében a CPU és a North Bridge közötti szakaszt rendszerbusznak is hívhatjuk.

Rendszerbusz: eredetileg a processzor, a North Bridge, és a memória között húzódó buszsávot hívták rendszerbusznak, azonban a memóriabusz és a processzorbusz sebességének elválásával (tehát a DDR SDRAM-ok és az RDRAM-ok, illetve a P4-es rendszerek megjelenésével) általában már csak a processzor és a North Bridge közötti szakaszt szokták rendszerbusznak hívni. A kifejezés ezért tartalmilag ma már gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint az FSB.

Memóriabusz: a North Bridge-et a memóriamodulokkal összekötő busz. Sávszélessége az újonnan megjelent, nagysebességű RAM modulok elterjedésével drasztikusan megnőtt (és ezzel párhuzamosan elvált a rendszerbusz sebességétől). Fontos azonban tisztázni, hogy a nagysebességű memóriák használatával megtöbbszöröződő memóriabusz-sávszélesség nincs hatással a rendszer többi adatbuszának sávszélességére, a számítógép sebességét a memóriakezelésen túl egyéb módon nem gyorsítja.

Hub: Ez a szakszerű elnevezése a North Bridge-et a South Bridge-dzsel összekötő busznak. Mint ahogy azt már fentebb említettük, a "hub" sávszélessége nagyon fontos a rendszer működése szempontjából, hiszen ezen keresztül kommunikál egymással gyakorlatilag az összes alkatrész. Magára a rendszer tényleges teljesítményére azonban még sincs számottevő befolyással, hiszen a grafikai és számítási teljesítményt befolyásoló egységek (CPU, RAM, AGP) mind a hub "északi" végén találhatóak.

Egyéb fontos fogalmak:

Órajel: a CPU működési sebessége MHz-ben. Értékét a következő módon kapjuk meg: processzor külső órajele (szokás még FSB-nek is mondani, ugyanis a Pentium 4-esekig a processzorok külső órajelének sebessége megegyezik a processzort a North Bridge-el összekötő Front Side Bus - FSB - sebességével) szorozva az órajel szorzóval.

SIMD: Single Instruction Multiple Data, egy speciális gépi utasítás, mellyel ugyanazt a műveletet több adaton végeztetjük el. Már az Intel MMX utasításkészletében is volt ilyen művelet. Az AMD processzoraiban 3DNow!-nak, az új Intel processzorokban SSE-nek hívják az ilyen utasításkészletet.

Cache: olyan kisméretű SRAM (static random access memory, statikus írható-olvasható memória) modul, melyet a normál rendszermemóriaként használt DRAM-ok (dynamic rancom access memory, dinamikus írható-olvasható memória) helyett az adatforgalom gyorsítására a CPU-ba építenek (az SRAM sokkal gyorsabb ugyanis, mint a DRAM, ám ennek megfelelően drágább is az előállítása).

A cache-elés elvi alapja az, hogy a processzorba épített SRAM modul előre feltöltődik gyakran használt adatokkal (hiszen az esetek nagy százalékában a CPU újra és újra azonos adatokat kér be a memóriából működése közben), s így nem kell minden egyes ilyen alkalommal a lassabb, DRAM elvű rendszermemóriára várakozni.

A processzor-gyorsítótáraknak két fajtája van: első szintű (L1) és másodszintű (L2). Az elvi különbség kettejük között az, hogy az L1 cache a CPU szerves részét képezi, az L2 cache pedig azon kívül, közte, és a DRAM között helyezkedik el. Ez az állítás manapság azonban nem helytálló, lévén a modernebb processzoroknál már mindkettő beépítésre kerül.

SDRAM: Synchronous DRAM. A manapság standardnak számító rendszermemória-fajta. Elődjénél - az EDO RAM-nál - jóval nagyobb sebességét annak köszönhette, hogy szinkronizálta azt a processzorbusz órajelével. Előnye mára azonban hátránnyá változott, hiszen a modernebb chipsetek memóriabusza akár gyorsabb is lehet a CPU FSB-jénél, ami nagyobb sebességű (=nagyobb sávszélességű) modulok használatát feltételezi.

DDR SDRAM: Double Data Rate-Synchronous DRAM. Egy órajel ciklus alatt kétegységnyi adatot képes továbbítani, így sebessége megkétszereződött az előbb tárgyalt normál SDRAM-okhoz képest. Jelen pillanatban 200 (2x100), 266 (2x133) és 333 (2x166) MHz-es változatban kaphatóak.

RDRAM: Rambus DRAM rövidítése. A Pentium 4-es rendszerekben használt, Rambus által fejlesztett nagysebességű memóriafajta, mely ugyanúgy kétegységnyi adatot továbbít egy órajel ciklus alatt, de a benne alkalmazott számos innovatív technológiai újítás miatt még a DDR SDRAM-oknál is nagyobb sávszélességet tesz lehetővé. Sebessége jelenleg a 800 (2x400), vagy 1066 (2x533) MHz lehet.

DIMM: Double In-line Memory Module, memóriamodul szabvány, amelyet a PC-nkben leggyakrabban az SDRAM-ok hordozójaként látunk viszont.

RIMM: Rambus In-line Memory Module, memóriamodul szabvány, amelyet a PC-ben leggyakrabban az RDRAM-ok hordozójaként látunk viszont.